Kevés művész volt olyan termékeny ennyi különböző kontextusban, mint Carl Johan De Geer. Carl Johan De Geer filmezett, fotózott, tervezett, festett, zenélt és még sok minden mást is. Carl Johan De Geer leghíresebb munkái közé tartozik A torta című tévésorozat, A haza kudarca című provokatív műve, és nem utolsósorban az 1960-as évekből származó színes tervei.
Rövid tények Carl Johan De Geerről
| Született | 1938 |
| Mrs | Marianne Lindberg De Geer |
| Díjak | Chaplin-díj (1979), Guldbagge (1990), Ture Sventon-díj (2001), Stockholm City Bellman-díj (2002), Nordic Film Prize (2004) stb. |
| Gyermekek száma | 4 |
| Legutóbb frissítve | A nagy tévhit (Thielska Galleriet) |
Carl Johan De Geer gyermekprogramja
Carl Johan De Geer számos sikeres gyermek- és családi televíziós műsort készített. A műsorokat gyermeki játékosság jellemzi, szokatlan karakterekkel és nagy adag humorral vegyítve. Carl Johan De Geer programjai közül talán a leghíresebb a következő:
- A torta (1973)
- Doktor Krall (1974)
- Kant a magánnyomozó (1983)
Torta és szofon pékség
A torta három testvérről szól, akik a tengerészélet után partra szállnak, és inkább egy pékség vezetésére koncentrálnak. A matrózok ugyanolyan eredetiek, mint amilyen tudatlanok a sütésben. De az akarat megvan a testvérekben, és mindegyikük keményen dolgozik az új pékségükért. A sorozatban Carl Johan De Geer egy majmot alakít, aki időnként bajt okoz.
Amikor a sorozat először megjelent, meglehetősen erős kritikák érték, de ma már Carl Johan De Geer A torta című sorozatát sokan szeretik, és szinte kultikus sorozatnak számít. Carl Johan De Geer 2018-ban fekete-fehér fotókat állított ki, amelyeket a stockholmi Sofo pékségben, a Folkungagatan utcában készített.
A tortát Carl Johan De Geer készítette Håkan Alexanderssonnal együtt, aki a Nils Olof Andersson című tévéfilmet rendezte. A film, amelynek eredeti címe: Nils Olof Andersson N.O.A. című művét Krister Broberggel és Gert Fylkinggel közösen írta.
Carl Johan De Geers minta
Bárhol is dolgozik Carl Johan De Geer, a kreativitás bővelkedik. Ez különösen igaz Carl Johan De Geer színes formatervezésére, amelyet az 1960-as években fejlesztett ki. Ami hamarosan Carl Johan De Geer jellegzetes motívumává vált, azok a játékos és talán kissé naiv formák és figurák voltak, erős színekkel, amelyekkel Carl Johan De Geer meg akarta törni az egyébként általános, tompa, gyakran barna és sötét motívumok általánosan elterjedt tendenciáját.
Carl Johan De Geer mindvégig megőrizte ezt a játékosságot, még akkor is, amikor szatirikus és ironikus műveket készít, mint például a The Defiled Flag című szitanyomat, amely egy égő zászlót ábrázol varázsigék és szexszavak kíséretében. Carl Johan De Geer-t elítélték és pénzbírsággal sújtották. A művet azonban már terjesztették, és több kiadásban is kinyomtatták, bár nem világos, hogy az eredeti művekből mennyi maradt fenn.
Carl Johan De Geer települése a család történetével
Carl Johan De Geer és testvérei egy nagy nemesi hagyományokkal rendelkező családban nőttek fel, ahol Carl Johan De Geer apja, Louis De Geer a család eredeti nemesének, az 1641-ben lovaggá ütött vallon iparos Louis De Geernek a rokona volt.
Carl Johan De Geer nem a legvilágosabb hangnemben írja le családját, és gyakran világosan megmondja, mit gondol édesanyjáról, aki régóta mentális betegségben szenved. Másrészt Carl Johan De Geer nagyon szerette nagyanyját, aki azonban politikai nézeteket vallott. Meggyőződéses náci volt.
Carl Johan De Geer feldolgozta múltját egy filmadaptációban, amelyben a nagymamájával való különös kapcsolatát a tőle megszokott, szokatlan Carl Johan De Geer módjára ábrázolja. Most megnézheted azt a rövidfilmet, amelyet Carl Johan De Geer Hitler és én nagymama címmel készített. Egy 18 perces rövidfilm, amely betekintést nyújt a művész figyelemre méltó életébe.
